Amit a borról illik tudni az Uraknak , de a Hölgyeknek sem árt ha tudják !
A borivás tíz parancsolata
1. Bort sohase igyál éhgyomorra! Ivás előtt édességet ne egyél! 2. Jobban esik a bor, ha közben eszegetsz.
3. Ivás közben használd ki mind az öt érzékszerved: Gyönyörködj a bor színében, élvezd a bor ízét, zamatát, illatát, a poharak csengését!
4. A bort, ha gyakran is, de mindig kisebb kortyokban igyad, így kevésbé árt meg! A bort élvezni illik, nem vedelni.
5. Minden borfajtát külön kóstolj! Ne keverd a borokat!
6. A kóstolás útja fokozatos legyen, a közönséges bortól az aszuig! Sz. János áldásaként (utolsó pohár) kocsisbort igyál, az édes borok után érzed igazán a természetes borok igazi jó ízét, zamatát!
7. Tarts mértéket a borivásban! Szeresd a bort, de légy erősebb nála! Az ittas ember már nem ember!
8. Más borát ne becsméreld, magadét ne dicsérd!
9. A borivás szertartás! Tartsd meg a koccintás szabályait: Nézz a szembe; fogd a talpát a pohárnak; poharad peremét hölgyek, idősebbek poharánál lejjebb tartsd! Ne fertőzd a pince levegőjét dohánnyal, slágerekkel, műdalokkal!
10. Amikor élvezed a bort, mindig gondolj legalább egy percig arra, hogy mennyi munka, fáradtság van egy pohár borban!
Borfajták
Asztali bor Asztali bornak nevezhető az osztályba sorolt és megyei fajtalistában szereplő borszőlőfajtákból származó, legalább 13 tömegszázalék természetes eredetű (szőlőből származó) cukrot tartalmazó ital. Minimálisan 9% a tényleges alkoholtartalma. Az asztali borok többnyire a síkvidéki telepítésű borszőlőből készített különösebb fajta- és tájjelleg nélküli tömegborok. Névként alkalmazható általános vagy fantázianév, a borvidékre nem utaló termőhely, fajtanév külön-külön vagy együttesen. Ilyenek, pl.: Pincemester, Asztali vörös, Asztali fehér, Kadét fehér, Lőrinc barát bora, Koccintós.
Tájbor
Tájbornak nevezhető az olyan szabályozott földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor, amely az adott földrajzi egység terméséből származik. Teljes egészében a meghatározott tájbor készítésére alkalmas szőlőfajták mustjából készül. A tájborok az asztali kategória legjobbjai, egyedi borok, amelyek garantálják a fogyasztó számára a minőséget a címkén feltüntetett termőhelyről. Fajtái többek között: Alföldi kékfrankos, Duna melléki kékfrankos, Duna melléki chardonnay, Balaton-melléki Irsai Olivér, Észak-dunántúli zöld veltelini, Dél-dunántúli zweigelt, Felső-magyarországi hárslevelű, Felső-magyarországi leányka.
Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor
A meghatározott termőhelyről származó minőségi bor esetén a szőlőtermés legalább 15 tömegszázalék természetes eredetű cukrot tartalmaz. A termőhelyre és a fajtára, esetleg a készítési módra vagy az évjáratra jellemző, határozottan felismerhető illat-, íz- és zamatanyagokat tartalmaz. A származásában és minőségében 100%-ban, fajta és évjárat vonatkozásában 85%-ban meg kell felelnie az elnevezésnek és a jelölésnek. A körzet, település és dűlő nevei csak borvidék és borvidéki régió nevével együtt jelölhető a bor címkéjén.
Védett eredetű bor
Olyan meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amely termelői kezdeményezésű, egyedi szabályozású termék. A védett eredetű bor földrajzi eredete egyedileg a borvidékre vagy azon belül kisebb területi egységre határolt. A borkészítésre felhasznált szőlőfajták a szőlőtermesztés, a borkészítés technológiája és kiszerelése egyedileg szabályozott. A védett eredetű bor készítésekor a must cukortartalmát növelni, a savtartalmát kémiai úton megváltoztatni nem szabad. Értékesíteni csak a szüretet követő év augusztus 20-ától lehet. Védett eredetű bornak számítanak a tokaji borkülönlegességek, az egri borvidéken a Debrői hárslevelű és az Egri bikavér, a Kunsági borvidéken az Izsáki Arany Sárfehér, a Nagy-Somlói borvidéken a Somlói furmint, a Hárslevelű, a Juhfark és az Olaszrizling.
Tokaji borkülönlegességek
A tokaji borkülönlegességek védett eredetű borok. A Tokaji borvidéken termelt, földrajzi eredet megjelöléssel rendelkező borok: meghatározott termőhelyről származó minőségi borok meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek
Meghatározott termőhelyről származó tokaji borkülönlegességek, melyek készítési módjuk miatt önálló névhasználatra jogosultak, a következők:
Tokaji aszú
Tokaji aszúeszencia
Tokaji eszencia
Tokaji szamorodni
Tokaji máslás
Tokaji fordítás
Gyümölcsborok
A magyar bortörvény szerint a bor a szőlő gyümölcséből, erjesztés útján készült ital. A más gyümölcsökből, de ugyancsak erjesztéssel, és cukor (szacharóz) hozzáadásával készült italt gyümölcsbornak nevezzük. A gyümölcsbor egyféle gyümölcsből készülő borital, amelyeknek nevében a gyümölcsöt is megnevezik. pl.: almabor, málnabor, meggybor, ribizlibor stb. A gyümölcsbor csak annyiban különbözik az eredeti gyümölcslétől, hogy a benne lévő és a hozzáadott cukorból alkohol lesz. A gyümölcs íze és zamata csak kis mértékben csökken. Ugyanakkor a vitamintartalma egyes esetekben a szőlőbor vitamintartalmának többszöröse is lehet.
Egyéb különlegességek
Mézbor: mézből erjesztett bor. Nem azonos a „mézes borral”, amely csak ízesített, mézzel fűszerezett ital.
Akácbor
Csipkebogyóbor
Rizsbor
Borok és ételek
A kínált bornak a tökéletes ízélmény elérése érdekében mindig összhangban kell lennie a feltálalt étellel. Fő szabály - savanyú ételek-savas borok - csípős ételek- száraz borok - vad ételek- száraz vörös bor - édes ételekhez- édes borok Az egyes ételféleségekhez leginkább ajánlott borokat ajánlom a honlap látogatóinak figyelmébe:
Milyen ételhez, milyen bort fogyasszunk?
Apperitifként gyomornedv termelést elõsegítõ, alacsony alkoholtartalmú, friss savakkal rendelkezõ, esetleg kesernyés, fûszeres ízû, száraz borok ajánlottak. Pl: friss üde száraz fehérborok, rozéborok, száraz sherry, száraz szamorodni, száraz fûszerezett borok (száraz vermutok), száraz pezsgõ.
Elõételekhez könnyû, alacsony alkoholtartalmú, élénk savú, száraz, nem túl jellegzetes száraz fehérborok harmonizálnak.
Levesekhez könnyû, kis alkoholtartalmú, lágy, zamatos, fajtajelleges fehérborok illenek. Kivételt képeznek a krémlevesek, amelyekhez száraz szamorodni , vagy száraz sherry, valamint a bableves, amihez fûszeres vörösbor való. Régi borász szokás alapján "leves után jár a negyven csepp" :száraz tokaji borkülönlegesség.
Tésztákhoz annak édességétõl függõen kell kiválasztani a bort. Sós tésztákhoz száraz, vagy félszáraz, üde asztali fehér- vagy sillerbort, míg az édes tésztákhoz félédes, édes gömbölyû, testes, tüzes fehérborokat, édes pezsgõt fogyaszthatunk. Ha a tészta csak köret, akkor a feltét határozza meg a kiválasztandó bort.
Sertéshúshoz, ha nem túl fûszeres, jellegzetes, élénkebb savú fehérborok szolgálhatók fel. A sertéspörkölthöz karakteresebb (pl.: Kadarka) borok, a flekkenhez, rablóhúshoz a keményebb vörösborok (pl.: Kékfrankos, Pinot noir), vagy fehérborok (pl.: Ezerjó, Furmint, Juhfark), a kocsonyához kissé lágyabb, de fûszeres fehérbor, a töltött káposztához kemény, száraz, tájjellegű minõségi fehérborok ízlenek. A sonka legjobb kísérõje a könnyû vörös- vagy rozébor. Malacsülthöz kiemelkedõ minõségû, tájjellegû fehérbor illik (pl.: Furmint, Kéknyelû, Chardonnay, Rajnai rizling).
Borjúhúsokhoz fûszeres illatú, zamatos fehérborok illenek, de egyes sülthúsféleségek ízeit jól egészíti ki egy könnyû, lágy vörösbor.
Marhahúsokhoz, bárányhúsokhoz általában bársonyos, zamatos, nemes vörösborokat fogyasztanak. Minél finomabb az elkészítés módja, annál finomabb minõségû vörösbort ajánlatos felszolgálni hozzá (pl.: Pinot noir, Merlot, Cabernet)
Birkahúsokhoz alacsonyabb alkoholtartalmú, jellegzetes zamatú, élénkebb savú fehér (pl.: Ezerjó, Furmint) vagy finom, de könnyebb vörösborok (pl.: Kadarka, Kékoportó, Kékfrankos) illenek. Kivétel az ürücomb, amelyhez nehéz, jellegzetes, száraz, jól érezhetõ palackbukéjú fehérbor megy a legjobban.
Szárnyashúsokhoz annak zsírosságától, az étel elkészítési módjától függõen fehér- vagy vörös-, könnyû vagy nehéz borok mind számításba jöhetnek. Sült csirkéhez, vagy pirított kacsához könnyû, üde jellegû, finom illatú fehérbor, vagy könnyû vörösbor (pl.: Oportó, Kadarka), paprikás csirkéhez határozott karakterû (pl.: Kékfrankos), libához keményebb, de fûszeres zamatú száraz fehérbor (pl.: Rajnai rizling, Hárslevelû, Chardonnay, Pinot blanc), gazdag mártással készített csirkéhez nem túl illatos muskotályos bor, vagy más zamatos bor (pl.:Szürkebarát) illik.
Halakhoz, egyszerûen elkészített halak esetében könnyû, de minõségi, finom zamatú, száraz fehérborokat (pl.: Chardonnay, Olasz rizling, Rajnai rizling, Hárslevelû) ajánlatosak. Minél ízesebben, gazdagabban elkészített a hal, annál testesebb, kiemelkedõbb minõségû száraz fehérborokat kell adni hozzá. Kivétel a halászlé, amely ha nem balatoni, akkor inkább tájjellegû vörösborral ízlik. A tengeri ételekre szokták mondani "fehér a fehérrel". Franciák szerint a tengeri halakat a legjobb Sauvignon blanc borával felszolgálni.
Vadak közül a "könnyebb ízûek" (fácán, fürj) könnyebb, élénkebb, "erõs ízû" vadak (szarvas, õz, vaddisznó, vadkacsa, vadliba) gazdagabb ízû, zamatos vörösborokat vonzanak.
Gombákhoz kissé nagyobb szesztartalmú, finom zamatú fehérborok (pl.: Hárslevelû, Cirfandli) valók. Hirtelen sült vargányához vagy csiperkéhez a könnyû, zamatos vörösbor (pl.: Kadarka, Oportó) jól hozzásimul.
Milyen borokat érdemes eltennünk?
Elég sok helyen olvashatunk a Web-en a borok eltarthatóságáról. Sokszor nem értünk egyet az ott leírtakkal, mivel a múzeumban lévő boroknál mást tapasztalunk.
Tokaji Aszúk
Az aszúk már bizonyították, hogy igen jól bírják a hosszú tárolást. Egyre figyeljünk, hogy az aszúkat az unokáinknak vásároljuk. A három, négy puttonyos aszút lehetőleg felejtsük el. Hosszú idejű tárolásra az öt - hatputtonyos és az aszúeszencia alkalmas. Ezek a borok biztosan elviselik a 100 év fölötti kort. Jelenleg nem tudjuk, hogy mikor mennek tönkre.
Külön kategória az eszencia, nektár.
Ennek a sűrítménynek az eltarthatóságát nem ismerjük. Valószínű, hogy megfelelő körülmények esetén korlátlan ideig eltartható. ( A képen egy 1972-es évjáratú eszencia látható. Ezek az aszúk a világ legszebb színű borai. A hagyományos érlelés megváltoztatásával ettől a színtől fosztottuk meg az aszúinkat, ezt a bortörvényünk legnagyobb hibájának tartjuk. Egy borhoz szorosan hozzátartozik a színe, ez nem lehet lobbi vagy alku kérdése.) Véleményünk szerint a száraz szamorodni is igen jól korosodik. 30-40 éves korára is szép tiszta, üledékmentes marad.Fontos észrevétel: A múzeum összes muzeális aszú bora, ászkolt. Az előző eltarthatósági észrevételeink ezekre az ászkolt aszúkra vonatkoznak. A reduktív eljárással készített aszúk még nem léptek muzeális korba, így azokról érdemben nem tudunk nyilatkozni.
Jégbor
Késői szüretelésű borok.
Úgy gondoljuk, hogy sokáig és jó minőségben eltarthatók a késői szüretélésű, töppedt szőlőből készült édes borok. Ez mindegyik borvidékünkre vonatkozik. Jégbor A jégbor szintén remekül tárolható. Valószínű, hogy az eltarthatósága megegyezik az aszúval.
Rosé borok
Rosé borokat a jelenlegi szakirodalom nem javasolja tárolásra. Két éves kora után már nem illik forgalmazni. A bormúzeumban lévő rosé borok színén idősebb korukban sem tapasztalunk változást. Valószínűsítjük, hogy ezeknek a boroknak a tárolhatósága jelentősen változik a szőlő és borvidék függvényében. Egy könnyű, homoki kadarka rosét nem szabadna összehasonlítani egy villányi pinot noir roséval. Mindenesetre mint reduktív borokat nem javasoljuk letárolni. Ez egy megvenni és meginni kategória.
Fehér borok
Állítjuk, hogy mindegyik borvidékünk képes olyan fehérbort készíteni, amely minőségi romlás nélkül évtizedekig eltartható. Egervin Rt. rendelkezik az ország egyik legnagyobb muzeális borkészletével. Ezek a borok 20-30-40 évesek. Hasonló korúak a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borai. Nagyon jól tárolhatók a badacsonyi, móri, somlói borok, és még sorolhatnánk a borvidékeket. A hordós és a palackos érlelésű borok között találunk olyanokat, amelyek a bor beltartalmi összetevői miatt eleve igénylik a hosszabb tárolást.Ilyen bor például a kéknyelű és a juhfark, stb. (A múzeumban meglévő 1967-es évjáratú Badacsonyi Kéknyelű 34 éves korában kapta a champion díjat az országos borversenyen.)
Sokan talán nem is hiszik el, de rendelkezünk elég sok muzeális homoki borral. Ezek a borok is igen jó állapotban vannak. Egyszerűen nem igaz az állítás, hogy a fehér borok csak pár évig tárolhatók! Ezt felejtsék el.
Ez a reduktív borra vonatkozhat.
A fehér borok egy része igen jól tárolható. Vannak borok, amelyek kifejezetten igénylik a több éves, évtizedes palackos érlelést. Egy évtizedben előfordul 2-3 olyan kiemelkedő évjárat, melynek borait célszerű hosszú tárolásra megvenni. Ezeknek a boroknak a kiválasztása már bizonyos ismeretet igényel. Ennek hiányában közvetlenül a borásztól vásároljunk.
Vörös borok
Ezek a borok „érzékenyebbek” mint a fehér borok és kevesebb muzeális borral is rendelkezünk. Egyes szőlőfajtákból készített bort nem célszerű letárolni, de a „nagy borok” kifejezetten igénylik a palackos tárolást, például a bikavér vagy a bordói típusú borok. A vörösborokat a fehérnél könnyebb tárolásra kiválasztanunk, mivel gyakran feltüntetik a hátsó címkén, hogy nagy potenciálú bor, évtizedes tárolásra is alkalmas valamint igen magas alkoholtartalommal rendelkeznek. A vörös boros borvidékek hordós érlelésű borait keressük, egri, soproni, szekszárdi, villányi, stb.
Az egri bikavérről tudjuk, hogy igen sokáig eltartható minőségének romlása nélkül. Szintén az Egri Borvidékről származó Cabernet Franc 17 éves korában nyert aranyérmet Párizsban.
Borok tárolási ideje
Mint már leírtuk a borokat élő anyagként kell kezelni, ezért ezeknek palackonként más-más az életpályája. Egy adott borvidék, adott pincészetének egy fajta boráról ki lehet mondani, hogy tárolhatósága valószínűleg ennyi és ennyi év, de ez is egy optimális tárolási körülményre vonatkozik.Tévedésnek tartjuk, hogy az interneten közölt cikkek többsége borfajtánkén pontosan megadja a tárolási időket.
Amennyiben a borgyűjtemény gyarapítása céljából valamint befektetési célból vásárolunk borokat, nagyon fontos tudnunk, hogy a boraink minőségi romlás nélkül mennyi ideig tárolhatók.
Ezt az időpontot nagyon sok minden befolyásolja, ha hiányos az ez irányú ismeretünk, kérdezzük meg a borászt.
Akácbor
Hozzávalók:5 l víz kb
4 l akácvirág
2,5 dkg citromsav (vagy borkősav)
1,6 kg cukor
10 dkg apróra vágott datolya
1 rúd fahéj
5 szem szegfűszeg
csipet szerecsendió-virág
Elkészítése:
Egy 6 literes edényt kétharmadáig rakjuk akácvirággal, majd felöntjük a vízzel, beleszórjuk a datolya felét, felforraljuk, és még fél óráig tovább gyöngyöztetjük. Levesszük, másnapig az edényben hagyjuk, majd átszűrjük. Hozzátesszük a cukrot, a citromsavat és a datolya másik felét. 2-3 hét múlva az első forrás megesik, ekkor átfejtjük, beledobáljuk a fűszereket.
Újabb 1-1,5 hónap múlva átforr, ekkor üvegekbe szűrjük. Kb 10 nap múlva szépen leülepedik, akkor átfejtjük a végső üvegébe. Kellemesen lehűtve fogyasztandó.
Szerecsendióvirág helyett más fűszer is jó hozzá, pl szekfübors, vagy gyömbér, csak vigyázzunk, mert elviheti az aromáját, ha sokat teszünk bele. Datolya helyett kipróbáltam már fügével, mazsolával, papayával, aszalt sárgadinnyével és szilvával is. Utóbbival egyedül nem szabad, mert sötétre festi a bort, én a mazsolával kevertem. Ha viszont vörösre akarjuk, akkor mehet bele a megadott mennyiség.
Fekete ribizlibor
Hozzávalók: 2 kg fekete ribizli
1/2 kg piros ribizli
3+2 l víz
1,5+1,5 kg cukor
Elkészítése:
A gyümölcsöket alaposan megmosunk, és összezúzzuk. Ráöntjük a 3 l vizet, belekeverünk 1,5 kg cukrot, és letakarva 4-5 napig állni hagyjuk. (A lényeg, hogy már pezsegjen.) Leszűrjük, kipréseljük, a sűrűjét 2 liter vízzel elkeverjük, addig várunk, míg ez is megpezsdül, majd kipréseljük, a többihez adjuk.
Hozzákeverjük a maradék cukrot, nagy üvegbe öntjük, kotyogóval ledugaszoljuk, és az edényt langyos helyre állítjuk.
Két-három hét múlva (vagy ha a forrás tovább tart akkor) tiszta demizsonba átfejtjük.
Italok története